Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az 1848-as szabadságharc lovassága

2010.06.25

A SZABADSÁGHARC LOVASSÁGA


Az 1848. márciusi vívmányok nyomán született meg a nemzeti őrseregről szóló törvénycikk, mely a részvételt ugyan némi vagyontól vagy jövedelemtől tette függővé, mégis a magyar állampolgárok zömét nemzeKéptőri szolgálatra kötelezte.

Nagy volt a lelkesedés, az egész országban megkezdődött az összeírás.

A vármegyék és városok sovány pénztárcája és a készletek hiánya nem tette lehetővé, hogy minden nemzetőrt az előírt fegyverrel és öltözettel lássanak el. Nagy volt a tarkaság. és bizony sokan csak szűrben. ingben-gatyában vonultak fel, egyetlen fegyerük az egyenesre kovácsolt kasza volt.

A lovasságnál sem volt ritkaság, hogy a lovas nemzetőr kard helyett fokossal hadakozott. A gyalognemzetőr fekete csákót. sötétkék zsinóros, búzavirágkék atillát kapott, szürke pantallóval. A lovasok csak piros csákójukkal különböztek a gyalogságtól, továbbá pantallójuk alsó részét fekete bőr borította (ugyanolyan, mint a huszároké), azonkívül piros zsinórokból font huszárövet is hordtak.

A lószerszám és a szerelvény olyan volt, mint a császári-királyi hadseregben.

Sok vármegye az előírástól többé-kevésbé eltérő egyenruhát csináltatott nemzetőreinek. Így a jászkunok gombos dolmányban, kék magyar nadrágban és ragyogó csizmákban pompáztak; csákó helyett pörge kalapjuk volt. Teljesen szabályosan öltözködtek a pKépesti és a győri lovas nemzetőrök.


1848 júliusában az összeírt nemzetőrség létszáma közel 442 000 fő, de csak 40 000 lőfegyver (puska, karabély, pisztoly) volt birtokukban.

 

 

 

 

 

Forrás: http://www.magyarhuszar.hu 


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.